2012. március 3., szombat

7. fejezet – A majdnem csók


A klubba belépve elfogott az ismerős érzés. Mióta Krisztián beköltözött szinte egyszer sem voltam bulizni, de úgy gondoltam itt az idő a szórakozásra. Fekete feszülős felső és egy rövidnadrág, valamint egy fekete magas sarkú cipő volt rajtam, hajamat pedig feltupíroztam. Vettem egy nagy levegőt és beléptem. Szokás szerint a bárpulthoz mentem, és egy málnás fütyülőssel kezdtem. Nem sokkal később odajött hozzám Márk és Eszti, akikkel mindig itt bulizok. Többen azt gondolják, hogy barátok vagyunk, de csak bulizni szoktunk együtt, egyébként szinte semmit sem tudunk egymásról. Márk 22 éves és egyetemre jár, Eszti pedig 19 és dolgozik valahol. Ennyit tudok róluk, de a hétvégéket mindig együtt töltjük, ez a hely, már szinte törzshelyünk.
- Szia Niki! Rég láttunk erre! – mosolygott rám Márk és kért nekünk egy-egy koktélt, magának pedig egy korsó sört, majd megkínált cigivel. Nem dohányzom, de bulikban néha rágyújtok, és most is elfogadtam.
- Ja, új lakótársam van és volt egy kis zűr meg ilyenek, de visszatértem!
- Ennek örülök. Ki jön táncolni? – kérdezte Eszti és elindult a parkett felé. Egy utolsót még beleszívtam a cigibe és elnyomtam, bár még csak félig volt elszívva. Megittam a koktélom utolsó kortyait és utánamentem.

***
Hirtelen kiugrottam az ágyból és szédelegve a fürdőbe rohantam. A WC fölé görnyedve elvégeztem a dolgomat, majd kerestem fájdalomcsillapítót és vizet. Visszafeküdtem az ágyamba és bekapcsoltam a tévét, ami max hangerőn volt. Határozottan nem tett jót a fejfájásomnak.
- Hé, Niki! Jól vagy? – hallottam Krisztián hangját az ajtóm elől.
- Aha! – nyögtem ki nagy nehezen. Benyitott a szobámba és mikor meglátta, hogy hogy nézek ki elkezdett röhögni.
- Ezt neked hoztam, bár ahogy elnézem, most nem kéred – mondta és elővett a zsebéből egy Milka csokit.
- Jé, köszi! – mondtam mosolyogva és leraktam az asztalomra. Igaza volt, most nem kívántam.
- Amúgy azért jöttem, mert elmegyek vásárolni. Hozzak neked valamit?
- Inkább elmegyek én is. Persze, csak ha nem baj.
- Már hogy lenne baj? Gyere csak! Öh… mennyi ideig tart, míg összeszeded magad? – kérdezte gonosz mosollyal az arcán.
- Nem fog sokáig tartani, nyugi. – mondtam és bezárkóztam a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam, felvettem egy csőfarmert és egy barna felsőt. Összefogtam a hajam, fogat mostam, egy kis smink és már kész is voltam. A fájdalomcsillapító megtette a hatását, már nem fájt a fejem és a hányinger is elmúlt szerencsére.
Mikor kiléptem a fürdőből, és megláttam Krisztiánt elnevettem magam.
- Ennyire álcázni akarod magad? – kérdeztem. Sapka volt rajta, amire felhúzta még a csuklyát is, valamint szemét napszemüveggel takarta.
- Sálat is akartam felvenni, de akkor szerintem terroristának néztek volna – mondta ő is nevetve és elindultunk. – Nem akarom, hogy felismerjenek. Néha nekem is kell egy kis nyugi.
- Ez érthető – mondtam.

*** Krisztián szemszöge ***

Elment mellettünk egy fiatal lány, de úgy láttam, hogy nem ismert meg. Szerencsére. Semmi kedvem nem volt fél órát autogram osztással tölteni. Szerettem a rajongóimat, de ezt ők is igazán megérthetnék. Az út túloldaláról néhány lány nagyon nézett minket. Az egyik lökte felénk a másikat, hogy jöjjön ide. Hirtelen nem tudtam, hogy mit csináljak, hát fogtam magam és Nikit a ház falához szorítottam, kezem a szájára raktam és úgy csináltam, mintha megcsókolnám. El akart tolni magától, de a szemébe néztem és azt hiszem megértette. A szemem sarkából láttam, hogy a lányok elindultak és mikor befordultak a sarkon elengedtem Nikit.
- Te mégis mi a jó Istent csináltál? – fakadt ki.
- Ne haragudj, de azok a lányok azt hiszem felismertek, akik az előbb ott voltak és jobb ötlet nem jutott eszembe – mentegetőztem. Nem akartam ezzel elrontani mindent.
- Oké, de legközelebb szólhatnál, mielőtt ilyet teszel!

*** Niki szemszöge ***

Először megijedtem, mikor Krisztián a falhoz nyomott, nem értettem, mit csinál. Aztán, mikor megláttam a felénk közeledő lányokat, megértettem, hogy miattuk tesz úgy, mintha megcsókolna. El akartam tolni magamtól, mikor hátat fordítottak a lányok, de nem hagyta. Furcsa érzés volt, hogy olyan közel volt hozzám, de élveztem. Nem tudom, mi történt velem, de nagyon jó volt, mikor hozzám simult, és kicsit csalódott voltam, mikor elhúzódott tőlem. Mi történik velem? Érdekes érzés volt, és nagyon nem tetszett… 

6 megjegyzés:

  1. JUUUUUUUUUJJJJ.
    nem felejtette el a Milkát. cukii :DDD
    És a vége uháhoh*--* tetszeeeeeeeeeeeeeeeeeett!!:DDDD
    bocsi ezért a kicsit bugyuta, hülye, rövid komiért, csak ma valamiért nagyon fel vagyok pörögve:DDD
    Hozd hamar a következő részt!:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nyugiii :DDD
      örülök, hogy tetszett. :D
      nem baj, örülök hogy írtál :)
      igyekszem :D
      Rékuuush

      Törlés
  2. Áááááááááááááá jézussssssssssssss ! XD kár h nem csókolta meg jobb lett volna ..de majd legközelebb REMÉLEM!! ;) NAGYON várom a kövit !! puszii Dórii

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oo lesz itt még minden :D
      :DDDD még nem tudom, mikor lesz új, de ígérem hamar hozom :)
      Rékuuush

      Törlés
  3. Úúú, alakul a sztori :P. Egyre jobb lesz :D. Milyen cuki,h még a csokit sem felejtette el :D. Hamar a következő részt :P

    VálaszTörlés